|
Igen, igen.
Õ a történet fõszereplõje. Eredeti neve
Kakkerot, kvázi csillagharcos,
s a ´Vegeta´ bolygóról származik.
Kiskorában elküldték a Földre, hogy pusztítsa el.
Egy Gohan nevezetû öregember talált
rá, s vitte haza felnevelési célzattal. Ám
az öregúr hiába tanítgatta szépre, jóra,
az istenadta kisbaba egyfoly- tában csak ütlegelni akarta.
Aztán egy szép napon Son Goku lezuhant egy vízesésnél,
beverte a fejét, s ettõl fogva már tûrhetõen
viselkedett. ( Elfelejtette, miért jött?!?: ) Aztán
telt-múlt az idõ, s úgy 10 éves korában
egy bizonyos Zseniális Teknõshöz került, aki harcmûvészetre
tanította õt és Krilin -t. Hõsünk igen gyorsan
fejlõdött, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy kertitörpe
termete ellenére (többször is)
eredményes résztvevõje volt a Harcmûvészetek
Tornájának . Sõt, ránézésre elsajátította
a Teknõs cso- dafegyverét, a ´Kame Hame´-t.
Ennek érdekessége, hogy fertelmesesen-brutális-és-
szörnyûséges-meg-irtózatosan-erõs, csak
valahogy sohasem halnak meg tõle az ellenségei - minthogy mindenki mindig fel-
támad, ez utóbbi körülmény nem számít.
Hhõsünk lassan már harcossá érett, de
ennek továbbra is ellentmondani
látszott 110,5 centis összmagassága, és a képet
tovább rombolta a ½ méteres majomfarkinca. Most tekintsük át a
leg- újabb "KialegleglegerõsebbemberaFöldön" nevû verseny legfõbb
eseményeit:
Kezdetnek egy bizonyos Ten Sin Han kissé szétverte edzõtársát,
Yangchát. Természetesen (mondhatnók, kiscserkészhez méltóan) Son Goku pedáns
ta- nulóként verekedte be magát a döntõbe,
aholis-hogyhogynemis egy bizonyos Ten Sin Han nevû vidéki
versenyzõvel kellett megbírkóznia. Olyan irtózatos csetepatária kerekedett
ebbõl, hogy T-S végül még a küzdõteret is konzerva- tív kis szakadékká lõtte.
Ezen körülmények hatására a versenybíróság (mind az egy tag)
egyöntetûleg megszavazta,
hogy az lesz a gyõztes, aki késõbb ér földet.
Két fáradt versenyzõnk annak rendje és módja
szerint zúgott lefelé, s a dolog már igencsak holt- versenygyanús
volt (két okbol is: mivel félholtra verték
egymást, nameg mert fejjel lefelé zuhantak több ezer méter
magasságból), mikoronis az utolsó pillanatban Son
Gokut elgázolta egy autó, és szegény így elõbb
ért földet. Pech. Így végzõdött a 22. Tenkaichi Budokai,
az ellenfelek persze kibékültek, ünnepel- tek stb. Eközben valaki megölte Krilint, s ripityává verte
a versenybírót. A bíró nagy nehezen kinyögte, hogy
a tettes egy rettenetes zöld szörnyeteg volt. A tapasztaltabb olvasó már bizonyára sejti:
ez bizony NEM Dr. Szívtelen Sátán
volt, hanem egy szolgája.
S-Goku a gaztettes után eredt, s jól elverette magát vele.
Ám hõsünk (?) nem lenne hõsünk, ha ennyiben
hagyná a dolgot: ripszropsz felszívja magát, majd bosszút
esküszik az õsi istenekre...
Most ugorjunk, ami fontos, álljon itt felsorolás jelleggel: Goku meg- ismerkedik
Dagival, aki megöli Szívtelen Sátán egyik teremtményét,
erre a vérig sértett Gonosz odakül- di
krilingyilkos szolgáját,
akit meg Goku ver le. (Nem is akárhogy: jön
SZ-Sátán szolgája, majd meglátja Son Gokut,
Goku meg õt. A zöld vacak kapásból elkezdi a
pszihológiai hadviselést: "»Na te törpe, még mindig
élsz? Na, majd én most megmutatom néked magamáltal,
hogy aztán csak na!«", vagy legalábbis valami hasonlót mond.
Ám hõsünket nem hatja meg a könyörgés,
és egy KameHameHa -t vesz elõ ...! majd porrá lövi a szörnyet; - Dagi meg oltári
dühös, mert Goku elõzõleg neki ígérte a dögöt vacsorára.)
Son Goku a késõbbiekben összefut Szívtelen Sátánnal is,
aki rövid bunyó után jól elnáspángolja. Legfõbb
fõhõsünk persze nem adja fel, edzeget, szenteltvizet merít, stb.
rendesen. Amikor mindezt be- fejezte, megint kikezd Sz-Sátánnal, aki mellesleg idõközben
megölte Mester Rosit (ez Zseniális Teknõs megkülönböztetõ fõnévmása,
a továbbiakban ezt fogom használni) és Chaost, letarolt néhány országot,
és a Varázsgömbök segítségével visszaszerezte
ifjúságát. Meg is kezdõdik a harc, a részleteket hagyjuk,
a szokásoknak megfelelõen széjjelvertek mindent a környezetükben.
A végén az a Rusnya Sátán került fölénybe, s
szétlövöldözte Goku végtagjait (csak annyira, hogy használhatatlanná
váljanak). Mikor már csak egy épkézláb
keze maradt Son G-nak, végül megelégelte a dolgot:
nevezett testrészébõl egy Kame Hame Ha-t lõtt a földbe,
ezáltal felreppent mint egy rakéta, s fejjel áthatolt Sátán
hasán, halálát okozva ezzel a ´Gonosznak´; ám az még mielõtt kilehelte volna satnya
lelkét, kiköpött egy tojást, melyben nem
egy tudj´ Isten milyen lény fejlõdött, hanem saját gyermeke (a késõbbi
ifj. Ifjú Sátán). Az 1. sorozatból
még említést érdemel, hogy Son Goku késõbb találkozott a
Mindenható-val, idõsb Sátán másik felével.
(Valaha õk ketten egy személy voltak, s egymás nélkül nem is tudnak létezni -
így jöttek rá késõbb Ifj. Sátán létezésére, mert a
Mindenható túlélte a Szívtelent - ím-lám, milyen praktikus tud lenni egy tojás!)
Son Goku ott maradt edzeni a Paradicsomban,
egy Momó nevû négus szolga volt az
edzõpartnere.
Elõ- ször fogócskáztak, aztán áttértek
a "fogj-meg-bekötött-szemmel-ha-tudsz!"
nevezetû aranyosságra. Son Goku
teljes erõpartdobással készült Ifj. Sátán ellen.
Sátán és Goku nem komálták egymást, de kettejük
összetûzése még belefért az 1. sorozatba. Ifj. Sátán
kemény dió volt, igen sok részen át tartotta magát, de a bunyóból
Goku került ki gyõztesen! Egy "»Jaj a legyõzötteknek!«" - kiáltással
megkönyörült ellen- felén, ezzel alapozva meg -jóval késõbbi-
barátságukat (meg aztán azt kívánta az illem, hogy ne pusztít- sa el a
Mindenható Atyaúrt se!). A testben és xp-ben egyaránt gyarapodott hõs ezután nászutazni
indult élete makrancos párjával, Chi-Chi -vel.
Ezzel az elsõ sorozat végére értünk!
A  -sorozat Son Gokura vonatkozó részleteit lásd máshol!
Segítek: itt!
|
Goku